Elköszönés ...

... hát sziasztok!
Nem írtam már nagyon régen, de már többé ebbe a blogba nem is fogok. Tapper nyuszi szeptember 2-án átugrált a szivárványhídon ... már egy szép helyen van a kis barátaival ... csak nekem hagyta itt a nagy ürességet a szívemben, de tudom hogy egyszer majd újra együtt leszünk.
Köszönöm hogy itt voltatok és olvastatok.
Sziasztok!

Kicsit off ...

... hát mostanság nagyon el vagyunk tűnve ... ennek egyik oka az hogy elfelejtettük a jelszót amivel betudnánk Tapper nevében lépni a blogba ... a másik oka pedig az idő hiány.

Tapper amúgy jól van ... hihetetlen nagy kópé tud lenni ... folyton rosszalkodik, amikor meg nem akkor a tőlem kisajátított babzsákfotelben pihenget :-)

Megpróbálok hozni róla képet ... és persze orvosolni a jelszó problémát is, remélem sikerül és akkor majd újra az Ő nevében írhatom a blogot.

Addig is mindenkinek szép napokat :-D

Hűűű, de eltűntünk ...

... de anya hibája. Szem rebbenés nélkül ráfogom :-D

Hosszú volt a nyár, aztán hirtelen meg bejött ez a hideg és elfelejtettünk anyával bejelentkezni, de most itt vagyunk :-)

Mit meséljek ... meleg volt itt nyáron, anyával majd' kipurcantunk itt a tetőtérben. De voltak itt lánykák nyaralni ... olyan jó volt, mindenki engem akart kényeztetni ... ki is használtam az alkalmat :-) Anyáék voltak fent nagyfaluban nyuszi kiállításon ... mesélték mennyi szép pajti volt ott, én nem mentem, nem szeretek utazgatni, meg nem bírnám ha mindenki fogdosna folyton ... itt is az egyik kislány állandóan azt akarta hogy adjak neki puszit, mert anyának sokat adok ... ezért a lány is dugdosta a kezét de nem adtam, inkább beleharaptam, de csak picit :-)

Jah és anyáék hoztak nekem egy csomó fini tápot is ... köszönet érte Birba néninek és Signore bácsinak :-) Ígérem felfalom az összeset ....csak anya egyszer ne figyeljen oda:-D

Most megyek mert a lányoktól kaptam fincsi lucernás szénát...és az annyira jó hogy nem lehet sokáig otthagynom, még valaki eleszi előlem ...

Jah, hozok néhány képet is :-)

Dinnyézés ... de jó is volt

Tápot loptam ... mert szeretem

Segítettem anyának takarítani ...

Szevasztok pajtások ...

... megint ideértem a nagy eltűnés után :-)

Anya nem nagyon ér rá blogolni ... Én meg nem zavarom, nincs olyan extrafontos mondandóm ami nem vár meg. Képzeljétek ... szétrágtam anya szennyestartóját, pedig nem érdemelte meg, csak olyan jó volt benne játszani ... ott bújócskáztam, meg rágcsáltam, tök fincsi volt, de anya nem nagyon örült mikor meglátta :-S :-(

Pedig Én bizisten nem akarok rossz nyuszi lenni, de akármibe belekezdek mindig rosszalkodás lesz a vége :-D

Ti hogy bírjátok ezt a meleget? Engem anya leköltöztetett a mamihoz, persze futkosni, meg ha anya itthon van akkor nála vagyok ... de ha nincs akkor lent a maminál mert ott olyan klassz hűvös van ... és mindig megy a tv :-)

Bekukkantó ...

... csak bepillantok, mert anya itt stresszel hogy befagy a gépe, mert ez a fránya gép mindig befagy ha mi anyával blogolni szeretnénk, és már olyan régen nem tudtunk írni olyan igazi-hosszú élmény beszámolót. Pedig történnek ám a dolgok ... kaptam apától új alagutat húsvétra .... olyan szuper, a régi már úgyis tiszta rongy volt ... ebben meg nyugodtan tudok szaladgálni, nem akad be a lábacskám ... ezért anyának és apának sok puszikát adtam Ők meg el voltak ájulva ... mert hogy Én nem vagyok ám puszilkodós nyuszi, vagyis eddig nem voltam, de lehet ezután sokat fogom anyáékat puszilgatni, mert megérdemlik :-D

Voltunk tegnap nyuszi oltáson ... bevallom töredelmesen nagyon bevoltam tojva mi lesz és anya sem tudott megnyugtatni :-( Volt ott egy néni az vett ölben, nagyon szorosan, szinte meg sem tudtam moccanni, de egy idő után már kényelmes volt úgyhogy neki is adtam puszikat a simogatásért :-D

Volt karomvágás is ... azt nem nagyon szeretem, de mindenki olyan ügyesen végigcsinálta ... pont Én hisztizzek egyedül??? :-D Aztán itthon kicsit durciztam hogy anya tudja nem szeretem a szurikat, még a vacsimat sem akartam megenni, de nagyon üres lett a pocakom így nekiálltam, anya mondta is hogy tudta hogy előbb utóbb megeszem a kajámat .... hát jólvanna, szeretem a hasamat. De anya is :-D

Jah, anya csinált húsvéti képeslapot Rólam, csak elfelejtettük felrakni időben, de azért most idebiggyesztem hogy Ti is megnézhessétek :-D

Húsvét közeleg ...

Törékeny Ajándék

…Amikor világra jöttem, meleg és puha volt Anyához odabújni. Mellettem ott mocorogtak a testvérkéim is. 4 hetes voltam, amikor jött egy nagy ember és kivett a fészekből. A nyakamra kötött egy színes szalagot és elvitt. Ajándékba. Nagyon megijedtem. Egy ember-gyerek tulajdona lettem, aki eztán durván húzgált jobbra-balra, rángatta a farkincámat, fülemet, és hangosan sikoltozott: „nyuszi!”. Reszkettem… éhes is voltam. A zöldségtől, amit kaptam, megfájdult a hasam. Később már nagyon rosszul éreztem magam: a félelem megbénított, és már enni sem akartam. Éreztem, hogy napról napra gyengülök. Végül megszűntek az emelgetések, nyomkodások, hangoskodások is. Az ember-gyerek egyik nap azt mondta az anyukájának: „unalmas, félős, büdös és megnőtt így már nem is olyan cuki. Inkább egy kiskutyát szeretnééék!”. …Ott kucorogtam egész nap a ketrecem sarkában. Az alám szórt forgács egyre csak koszolódott, meleg is volt. Szénát rágcsáltam volna, de nem nagyon volt, vizet sem kaptam. … Most itt vagyok egy szép helyen, amit Nyuszi-mennyországnak hívnak. …

Kedves élő állatot ajándékozó Szülő!

Gazdaként elismerem, gyönyörű, formás, pihe-puha kis állatkák a nyuszik, nem lehet velük „betelni”. Kérlek, gondolkozz el a következő kérdéseken és válaszolj magadnak őszintén. Látod-e a nyuszi-tartás másik oldalát is? Tudod-e azt, hogy nem lehet csak úgy mindenféle dolgot megetetni velük? És azt hogy olyan félősek, hogy egy kisebb stressztől is elpusztulhatnak? Vagy hogy rendszeresen be kell őket oltani? Végig gondoltad, hogy a lakás azon helyiségét, ahová jó esetben minden nap ki kell engedni 2-3 órát szaladgálni, nyuszi-biztossá kell tenni? Gondolom, Te sem örülnél neki, ha az elektromos vezetékeket egy mozdulattal kettéharapná. És akkor még a bútor-kóstolgatásról nem is beszéltünk. Tudtad-e, hogy átlag 6-7 éves koráig él egy nyuszi, de akár a 10-12 éves kort is megérheti? Vagy azt, hogy ivaréretten sok, problémás szokást vesz majd fel? Például, mindenhova oda pisil, „szaga” van, és dominancia is kialakulhat, amit harapással érvényesít. Bizony, a nyuszik is megnőnek! És ekkor már nem elég nekik a kicsi ketrec. Végig gondoltad, „mennyibe” is fog mindez kerülni? Már ott kezdődik a probléma, hogy a kereskedők előszeretettel kiteszik az üzletbe a 4 hetes babanyuszikat (jó üzletpolitika, a kicsi méret, jobban elkel…), pedig 6 hetes koráig nem lenne szabad elválasztani az anyától. Zsákmányállatokról beszélünk, stresszként élik meg, ha emelgetik, ha nyúzzák-húzzák őket. Ettől félősek lesznek, vagy harapósak, agresszívek. Kell ez a Te gyermekednek? Ja persze, sokan úgy vannak vele, hogy majd kivisszük a nagyihoz. Kérdem én: jó példa ez a felnövő generációnak? Nem kellene egy élő teremtményt nem eszközként, hanem társként, családtagként kezelni? Ugye a gyermekedet Te sem adnád oda senkinek ajándékba, hogy aztán megunva sarokba dobják – „jobb” esetben… mert biztos Te is hallottál már róla, hány nyuszi végezte a kukák mellett guberálva, állatkertben, vagy menhelyen. Szép dolog az állatszeretet, de nem mindegy, hogy önző, vagy önzetlen módon. Azt gondolom, némi empátiával Te is beláthatod Kedves Szülő, hogy a leírtak alapján nem szabad egy állatot sem buta céljaink alá rendelni. Hiszem, hogy a gyermekeddel is meg tudod ezt beszélni. Mondd el neki, hogy annak a kis állatnak ugyanúgy fáj, vagy ijesztő, mint ahogy nekünk, embereknek, és nem szabad visszaélni az erőfölényünkkel. Nem játszhatunk Istent. Végy neki játék nyuszit, vagy vidd állatsimogatóba. És majd ha már felelős tinédzser lesz, és rendelkezik a nyuszi tartás tudományával, akkor, de csak akkor menjetek el és vegyetek megbízható helyről egy kis tapsifülest. És ezt az alkalmat ne egy naptárban kitűzött ünnepnap szabja meg, hanem a valódi lelki-elhatározás!
Bízva abban, hogy levelem eléri a lelkedet, üdvözlettel: egy nyuszi-tulajdonos.

(pacsirta81 tollából)

Vers ...

... Születésnapomra :-D

3 éveske lettem Én, s ismerős lesz majd e költemény, tudom-tudom.

De anya az ilyesmit szereti, kedves lesz majd e vers neki, nagyon-nagyon.

E költemény arra született, hogy most bemutassa éltemet, az eddigit.

Füredről elköltöztem Én, anyához húsvét reggelén, de jó-de jó.

Azóta nála ténykedek, rágok padlót és léceket, mert szeretem.

Van saját ketrecem, sőt szobám. csak az ágy tabu téma ám, de nem is baj.

Mindennap kapok finomat, van mikor fűzfaágakat, s sok gyümit.

Rengeteg játék vesz körül, alagút, labda s sok mütyür, pedig már nagy vagyok.

Anyával élni szeretek, de ha apa is jön az oly remek, mert hoz nasit.

Remélem még sokáig itt leszek, sok huncutságot megélhetek, veletek.

Most megyek mert vár a torta rám, s rajta a 3 gyertyaláng, ezt fújhatom.

Hát a kis okos nyuszibuksimból ez kerekedett ki így születésem napjára. Remélem nektek is tetszik :-)

Most megyek szülinapozni ... nyuszipuszi mindenkinek :-*

Képek később ...